A búcsúzás-Utolsó rész

A rossz dolgokat el kellett felednem és optimistának kell lennem, ami persze nem egy könnyű dolog, de semmi sem lehetetlen...Ha bár tényleg úgy érzem, hogy tele vagyok érzelemmel próbálom kizárni a rosszat, és még több jót keresni.A köztes állapot túl lépésén segít Zack és Jessie is.És valóban úgy érzem, hogy megtettem a lépéseket amik még mindig inognak, de egyre biztosabbak.Mivel meg van mind az ami egy szellemnek kell, ha mondhatom így akkor mind megvan.A barátság, és a szerelem.Szerintem nem kell több egy szellemnek.Bár lehet, hogy rosszul gondolom...

Reggel amikor felkeltem Zack ágyából.Igen.Az Ő ágyában aludtam.Ha élnék akkor most sikítoznék, de most?Most semmi értelme.De kergessük el a felhőket és legyünk boldogok!Na szóval..Amikor felkeltem akkor már Zack nem volt mellettem.Lassan feltápászkodtam és lementem a lépcsőn egyenesen a konyhába ahol Zack és Jessie is ott volt.

-Sziasztok!-köszöntöttem őket széles mosollyal az arcomon Zackhez mentem nyomtam egy puszit az arcára és leültem Jessievel szemben.
-Szia-mondták egyszerre Jessie mosolyogva figyelt Zack is megpuszilt aki a reggelit csinálta és ő is mosolygott.
-Jól aludtatok?-kérdeztem felhőtlen mosollyal
-Igen-válaszolt Jessie aki meglepődött a boldogságomon.-És te?
-Én csodásan aludtam.-mondtam-És te Zack?
-Én is jól.-mondta-Főleg azért, mert mellettem aludt az akit szeretek.-mosolygott.
-Kész a reggeli.-mondta Zack-Öhm...Amanda te, hogy is eszel?-kérdezte zavarában
-Én nem eszek-ingattam a fejem
-Öhm...Rendben.-ült le az asztalhoz és elkezdtek enni.
-Hol van az újság?-kérdeztem, mert kezdett elmenni a jó kedvem
-A nappaliban az asztalon-mondta Jessie két falat között
-Köszi-mosolyogtam és elmentem megkeresni.Hamar meglett leültem és elkezdtem olvasgatni.Amikor a közepénél tartottam valaki átölelt hátulról és egy puszit nyomott az arcomra.Feltételezem Zack volt az.
-Nem akarsz jönni sétálni?-kérdezte
-Megnéznének, hogy miért beszélsz magadban-nevettem
-Akkor menjünk az udvarba.Ott nem lát senki sem.
-Rendben.-pattantam fel és követtem az udvarhoz vezető úton.
Zack kivezetett egy szép udvarba ami a ház mögött volt körbevéve magas kerítéssel ahol nem láttak át.Volt egy medence ami megvolt töltve tiszta hűs vízzel.Sok fa és bokor volt a kertben és a szép zöld fű is helyet talált magának.A medence mentén négy darab nyugágy volt.Zack megindult az egyikhez leült és maga után húzott.Együtt ültünk ott és néztünk egymás szemébe.Halványan elmosolyodott.
-Min mosolyogsz?-kérdeztem felülve
-Azon...hogy milyen, kár, hogy nem élsz.Akkor nem kellene bújkálnunk.-mondta maga elé meredve.
-Hát igen.Ez nagy kár.De el kell majd nem sokára mennem.
-Igen sajnos.Ez így nem fog menni.
-Tudom-suttogtam.-Akkor vége?-kérdeztem
Zack némán bólintott
-Zack.
-Igen?-fordult felém
-Szerintem-nyeltem egy nagyot-Itt az idő.
-Tényleg?Akkor búcsúzz el tőlünk.-mondta majd megindultunk befelé.
Miután a hosszadalmas búcsúzkodás után átöleltük egymást.
-Nos...Akkor sziasztok-mondtam ki az utolsó szavamat és fehér füstté lettem.Még hallottam azt ahogyan sírtak és elköszöntek még egyszer, utoljára.Most, hogy már elmentem végleg békében nyugszok.Ha mondhatom így...Kár...Nem volt igaz szerelmem se gyerekem.Gyakorlatilag önmagam gyilkosa lettem.Most már a menyországban vagyok és innen mindent látok.Látom, hogy Jessie meg Zack szerelmesek.Összeházasodnak és lesz két szép gyermekük.És azt hiszem, hogy én már felesleges vagyok és ideje mennem.


_________________________________________________________________________________

A következő történet nem sokára majd kint lesz csak még azon kell dolgozni, hogy meg változtassuk a blogot.Szóval várjátok türelemmel.

Sziasztok!

Díjak!

Díjak száma:1

Első díjunk

Köszönjük a díjat Krisztián Bokor-nak

Szabályok

1.Írj magadról 11 dolgot

2.Válaszolj 11 kérdésre

3.Tegyél fel 11 kérdést

4.Küldd tovább 11 embernek

11 dolog rólam

1.Ez a második blogom

2.Szeretek fotózni

3.Van egy kutyám

4.Szeretem Leiner Laura könyveit

5.Van egy féltestvérem

6.Szeretem a Nutellát

7.Beszélek Franciául

8.A szellem blog ötletet az érzelmeim ötlötték.

9.Sokan bántanak.

10.Szeretek blogolni

11.Nem szeretek más blogokat olvasni.

11 kérdésre válasz

1.Mi lesz a következő blogod címe?

-Egyenlőre nem tervezek újat, de valmi olyan amiben benne van a Paris szó :)

2.Mi az az oldal amit naponta meglátogatsz?

-You Tube :)

3.Milyen gyakran változtatod a háttérképed a számítógépen?

-Egyáltalán nem szoktam.Max a telefonomon és a tabbon.A tabbon kb 1- 2 hónap telefon 3 nap.

4.Melyik hírességgel töltenél egy napot?

-Selena Gomez :3

5.Hogyan szeretnéd megünnepelni a következő szülinapodat?

-Ott alvós buli :)

6.Melyik a kedven városod?

-Nincs kedvenc városom.

7.Általában hogy jön az ihlet?

-Zenét hallgatok.Az mindig segít vagy olvasok egy könyvet.

8.Mi a kedvenc blogod?
-Mint mondtam nem szoktam blogokat olvasni.

9.Hány blogra vagy feliratkozva?
-Csak kettőre.

10.Mikor döntöttél, úgy, hogy blogolni kezdesz?
-Kb 4 és fél hónapja.De már volt ez a kérdés :)

11.Minek tanulsz tovább?
-Még nem tudom.


11 kérdés

1.Miért kezdtél blogolni?
2.Mióta blogolsz?
3.Van legjobb barátod?
4.Magad szerkeszted a képeket a blogodhoz?
5.Hány blogod van?
6.Van aki segít blogolni?
7.Ha van legjobb barátod akkor, mióta vagytok azok?
8.Hova nem akarsz elmenni soha és, miért?
9.Sok barátod van?
10.Szerelmes vagy valakibe?
11.Volt cikis élményed és, ha igen akkor mi?

11 ember akinek küldöm:

1.Patrícia Király
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.

A gondolatok legmélyén.

Miután elment a hulló csillag folytatódott a sírás.Lassan felemeltem a fejem és néztem az éjjeli történéseket.Úgy döntöttem, hogy sétálok egy kicsit és nézem az embereket.Le jöttem a ház tetejéről és a város felé indultam.Közben láttam hogy egyre kevesebb fény szűrődik át a házak ablakán keresztül, de annál több csillag jelent meg az égen.Amikor már a városban voltam óvakodnom kellett, hogy ne menjen át rajtam néhány ember.Már az éjszaka sötétje kerekedett felül a városon.Megnyitottak a szórakozó helyek és a fiatal lányok kihívó ruhákban járták a klubokat.Részeg férfiak vandálkodtak az utcán.A város egyre ijesztőbb lett.Órákig bolyongtam és egyszer csak azt vettem észre, hogy pirkad.A szórakozó fiatalok elindultak haza fele.Én is követtem a példájukat.Út közben nagyon sok stresszes és álmos arcot láttam.A kávézókban az összes ülő hely foglalt volt.Száguldozó autók, kéregető hajléktalanok, és a dulakodó emberek barátságtalanná tették a várost.

Kis idő múlva haza értem.A ház olyan volt, mint egy új autó a régiek közt.Kitűnt a többi közül.Amikor átsuhantam az ajtón mélységes csend honolt.Rá pillantottam az órára és reggel fél 7 volt.Úgy gondoltam, hogy leülök a kanapéra és várom, hogy valaki felkeljen.Végig magam elé néztem és csak az életemen gondolkodtam, és hogy milyen nagyszerű lenne megint élni.Elkezdtem könnyezni és felálltam a kanapéról.Kiakartam menni a konyhába.Miközben mentem össze estem a sírás közepette és a földön sírtam keservesen, élni akartam...Nem tudtam kiélvezni a szép életet.A szerelmet.A gyerek gondozást...Most, ha megpróbálnék élni akkor ahhoz kapcsolatot kéne teremtenem az emberekkel és mindenki tudja, hogy mi lenne a következménye...Zajok hallatszottak az emelet felől.Valaki jön lefele.Bárki is az nem láthat meg így.Gyorsan elvonszoltam magam a kanapé mögé.Próbáltam elcsendesedni.Kikukucskáltam, hogy ki lehet az.Zack volt.Mellém sétált és leült.Fel akartam állni és elmenni, de nem volt bennem erő hozzá.

-Jó reggelt-mondta maga elé meredve
-Szia-mondtam halkan
-Ha, most elakarsz menni...-kezdett a mondandójába-Nem foglak benne meggátolni.-bökte ki
-Nem is kell meggátolnod.-mondtam kissé flegmán.-Ki mondta, hogy elakarok menni?Elakarok jutni a túlvilágra.Nem tudom, hogy mit kéne megtennem és ez elég aggasztó.
-Ha akarod segítek neked-fogta meg a kezem.
-Köszönöm-mondtam hálásan és közben megszorítottam a kezét.A vállára döntöttem a fejem és mindketten előre néztünk.Halk lépéseket hallottam a lépcső felől.Felálltam a földről és néztem, ahogyan lelépked Jessie a lépcsőn.
-Szia-köszöntöttem enyhe mosollyal az arcomon.
-Sziasztok-köszönt nekünk és eltűnt a konyhában.
-Szia-mondta halkan Zack is Jessienek
-Bármi történjék is...-fordult felém Zack-Szeretni foglak mindig.-enyhe mosoly jelent meg az arcomon.
-Én is szeretni foglak.-Mondtam ki-De én egy szellem vagyok és kitudja mikor jön el az az idő amikor el kell búcsúznunk.Hisz jól tudod, hogy itt ragadtam, mert nem találtam meg az igaz szerelmet.Mostmár megvan, de itt vagyok.Én már elakarok menni, hogy ne kelljen itt szenvednem, mert látom az élőknek a vidám életét és akkor, csak jobban csábulok, hogy élni akarok, de már nem tudok.
-Megoldást kell rá találnunk.-mondta Zack mélyen a szemembe nézve.-Ha te itt fogsz szenvedni nekem sem lesz jó.Van is egy ötletem...
-Tényleg és mi?-sivítottam fel
-Boldognak kell lenned, és elfeledni minden rosszat.
-De, hogyan amikor nem is élek.-mondtam
-Kis időbe fog telni, de megéri-mondta és halvány mosoly futott át az arcán.
-Hát megpróbálom-mosolyogtam és átöleltem.
-Hé, mi most járunk?-tolt el kicsit magától.
-Öhm...Úgy is mondhatjuk.-mondtam
-Akkor meg ne ölelgess.-és megcsókolt én meg örültem magamban, hogy megtaláltam az igaz szerelmet és megvan, hogy hogyan tudok átmenni a halottak világába ebből a köztes állapotból.