2014. január 28., kedd

Jessienél

Amikor haza értünk Jessievel akkor ő zokogva leborult az előszobában és csak zokogott.Ha élő lettem volna akkor átöleltem volna.Leültem elé.Felhajtotta a fejét és átnézett rajtam.Mintha megérezte volna, hogy ott vagyok.Felemelkedtem és leültem a kanapéra.Jessie felment az emeletre letusolt és álomba sírta magát.Eldőltem a kanapén és én is elszundítottam.Másnap reggel 7-kor felkeltem és szokatlanul nagy csend volt a házban.Kezdtem furcsállani mert Jessie ilyenkor már fent szokott lenni.Felsuhantam a szobájába lehúzott redőny és hatalmas felfordulás fogadott.Elsuhantam a fürdőszoba felé ahol halottam ahogy sír.Az ajtó nyitva volt ő a földön ült és az ereit vagdosta.Amint megláttam azonnal elsuhantam Zack-hez a lehető leggyorsabb módon.Át mentem a falakon be a szobájába.Aludt.

-Zack!Gyere gyorsan!-ordítottam az ajtóban.
-Mi történt?-pattant ki az ágyból
-Jessie az ereit vagdossa-mondtam zokogva.
-Indulás-mondta miközben gyorsan felöltözött

Beült az autóba besuhantam én is és villám gyorsan ott teremtünk Jessie házánál.
-Be van zárva!-kiáltotta Zack-Nyisd ki!
-Rendben-Át mentem az ajtón és kinyitottam.

Zack felrohant a fürdőszobába és ledermedt amint meg látta Jessiet a földön kuporogva a vértócsába.

-Hívd a mentőket!-kiáltottam Zack hívta a mentőket akik 10 percen belül megérkeztek.


Bekötötték Jessie kezét és azt mondták, hogy vigyázzon rá Zack.

-Jessie gyere nálam fogsz lakni amíg fel nem dolgozod, hogy Amanda meghalt.-mondta miközben Jessie újra zokogni kezdett.

Beszálltunk a kocsiba és haza mentünk.Amikor haza értünk Zack leültette Jessiet a kanapéra.

-Jessie megkell beszélnünk valamit-mondta Zack-Amandáról.
-Mit?-kapta fel a fejét.
-Amanda itt van-kezdett neki-Látom a szellemét itt ragadt
-Mi?Amanda hol vagy?-kezdett tapogatózni a levegőbe, hogy megtalálja.
-Nyugodj meg-ő lát téged
-Mivel tudod bizonyítani, hogy itt van?-kérdezte Jessie

Levettem egy könyvet a polcról és oda tettem az ölébe.

-Amanda!Hát tényleg itt vagy!-zokogott örömében
-Mondd meg neki hogy nyugodjon meg és ne bántsa magát.-mondtam Zacknek
-Azt üzeni, hogy Nyugodj meg és ne bántsd magad.
-Az ő kedvért bármit!-Amanda gyere ide hadd öleljelek meg!

Oda hajoltam és átöleltem.

-Érzem ahogy átölel!Érzem!-zokogott-Érzem a szeretetét!

Én is elkezdtem sírni majd lassan elengedtem.

-Gyere-mondta Zack miközben megfogta Jessie kezét-Pihenj egy kicsit.-közben felvezette a vendégszobába, hogy ott eltudjon aludni.

Én a kanapén ülve néztem ki a fejemből és amikor Zack leért leült mellém.

-Nagyon felzaklatta mind ez.-Mondta maga elé nézve
-Láttam...-suttogtam-Majd csak túlteszi magát valamikor, hogy meghaltam...-és amikokr kimondtam az utolsó szót sírásban törtem ki.
-Nyugodj meg.-mondta Zack-Amíg itt vagy addig jó, ha végleg elmész én is összetörök.-mondta és átölelt.
-J..jó...Ne..nekem i...is add...ig e...egyben marad a szívem a-ami már e...egy kop...koporsóban van.-mondtam zokogvan és eldőltem a kanapén és a fejem a párnára tettem és álomba sírtam magam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése